Gondolatok

Húsvét, karácsony, szülinap, névnap, esküvő, temetés, nőnap, gyereknap, anyák napja .....
  Mind olyan ünnepek amikor az emberek megpróbálnak összetartani, aztán mégse sikerül. Vajon miért akarnak az emberek ezeken a jeles napokon jónak tűnni? Mért viselnek álarcot?
Nekem kevés ünnep adatott az életemben amire úgy emlékszem vissza, hogy szép emlék maradt. A három lányom születése volt a legcsodálatosabb pillanat az életemben ami igazán szeretetben zajlott. Egy ideig....
Nekem mindig fontosak voltak az ünnepek, mindig próbáltam maximálisan teljesíteni adott napokon, maximálisan szeretni, megbocsájtani. De mégis sok ünnep képmutatónak tűnik nekem.
Ne csak akkor szeressenek. Hanem az év többi napján is. Ha még próbálkozok nyugodt békés ünnepeket élni de valahogy már egyáltalán nem akar sikerülni. Ezért úgy döntöttem a továbbiakban senkit nem fogok beengedni az adott napon a mi kis családi életünkbe.
Ha nem vita akkor más miatt marad rossz emlék egy-egy ünnep.
Betegség, halál. Ez sem jobb.
Az ünnep nekem az összetartozás lenne, családdal barátokkal. De megint olyanért harcolok ami a mai világban már nincs.




                                        BIZONYTALANSÁG....




Amikor azt mondja valaki,hogy bizonytalan a másikban de valójában bármit megmer tenni amivel bántja valójában elgondolkodtató hogy valóban bizonytalan-e.
Ha az ember valakit teljesen kicsavar idegileg,megalázza néha lelkileg az valójában nem azért teszi mert bizonytalan a másikban. Ha bizonytalan lenne gondolkodna mielőtt beszél.De gondolkodás nélkül vág a másik fejéhez dolgokat, még ha menekül is egy beszélgetés elől.Ki meri megtenni ezt ha nem az aki tuti biztos a másikban,hogy bármit tesz vele ő kitart mellette a végsőkig.Én mindig elszámolok tízig, na jó ötig biztos mielőtt kimondok dolgokat.És hát kimondok dolgokat,de nagyon sokszor azért megválogatom a szavaimat....
Mikor azt érzem hogy elfogy a türelmem az nem azt jelenti hogy kiszállok valamiből.Ahhoz, hogy egy nő kiszálljon bármiből is ahhoz igen összetett gondnak kell lennie.Na itt nem arra gondolok aki évekig szeretőt tart mert nem mer lépni egy boldogabb élet felé!!!!
Nem hiszem,hogy a mai világban a pénztelenség szétszedne kapcsolatokat. Az igazi szeretetet nem szedi szét se pénztelenség,se betegség,se halál......az utóbbi már nehéz dolog.
Ha azt érzi egy nő, hogy elfogy a türelme sok mindenre gondolhat-persze a pasi ilyenkor a végletekre gondol,azaz szakításra.
Pedig szó sincs ilyenről.
Ha elfogy a türelem akkor jön helyébe más.Hogy mire gondolok? Idegkimerülés,depresszió,életkedv hanyatlása,öngyilkossági gondolatok,kísérletek.Egy idő után feladja vagy a test vagy a lélek, vagy mindkettő.

                                    - - - - - - - - - - - - - - -


        Nehéz a férfiak élete,de a nőké még nehezebb. Egy nő legyen jó anya,jó háziasszony,jól tudjon főzni,jó szerető legyen,mindig mosolyogjon,legyen kicsit naiv aki hallgat adott esetekben.

-->  Azt hiszem én rossz vagyok. Rossz anya vagyok mert némelyek azt gondolják.Persze fogalmuk sincs a hétköznapokról ami a családban zajlik.De rossz anya vagyok.
-->  Rossz háziasszony vagyok mert van hogy nem mosogatok el,vagy nem takarítok fel mindennap mert hát én is ember vagyok és fáradok.Ó persze ilyenkor a férfi azt mondja mibe fárad el a nő amikor egész nap otthon van.Hát a gyereknevelés nem piskóta ezt mi anyák tudjuk.
-->  Azért főzni még jól tudok már amikor erőm van hozzá,alapanyagom és van kinek főzni.
-->  Jó szerető.....hát remélem az még az vagyok....    :-)
-->  Mosoly - hát ezzel már sokszor gondba vagyok persze van erre egy kedvenc versem ami mindig eszembe jut,amit nem én írtam:
              " Ha bánat dúlja lelked,
                 s szíved sajogva ég,
                 ne mond azt senkinek,
                 nehogy gúnyolva légy.
                 Ne lásson át fátyladon,
                 a kíváncsi tömeg,
                 mosoly legyen ajkadon,
                 ha vérzik is a szíved. "
Néha megpróbálok mosolyogni de sokszor balul sül el sírva fakadok. Persze azt ritkán látják mert olyankor kirohanok egy másik helységbe.Hogy miért? Mert úgysem venné észre annak akinek kellene.
Na jó azért van hogy sikerül mosolyognom is sokszor örömömbe néha kínomba.
-->  Hallgatás és naivitás.
Utoljára tizenévesen még sikerült 100%-ba .Aztán későbbiekben is részben.De miután volt  pasik, családtagok és barátok a föld alá tiportak a gyerekeimmel együtt ezután naivitásom lejjebb lankadt.
Még hiszek és bízok és reményteli vagyok,de nem naiv.
A hallgatás nem megy mióta széttiportak emberek,őszinte vagyok és sajnos sokszor fáj az embereknek az igazság.


                                - - - -  - - - - - - - - - - - - - -


Valaki azt mondta nekem a titok nem egyenlő a hazugsággal.Biztos tudja az akire gondoltam de nevén nem nevezem. Én másképp gondolom. Sajnos mind a kettő kiderülhet. A két dolog igen közel áll egymáshoz szerintem.De vajon melyik a jobb? A titok vagy a hazugság?
Kicsit ma elemeztem miután a családba kitört a harmadik világháború anyósom és köztem.Voltam én minden az este csak jó ember nem .
Az a baj hogy az emberek nem figyelnek egymásra mit mondnak és totál másképp értelmezik azt amit valójában a másik mondana.
Én jelenleg rossz ember,szarkavaró és egy kurva vagyok anyósom szemébe.
Hogy miért? Mert őszintén mondtam el mit gondol a fia,hogy mit érzek én bizonyos dolgokról.Bizonyos dolgokban egyedül maradtam a harcban.
Anya csak egy van akit szeretni kell,tisztelni kell.
De!!!! Miért jó hazudni vagy eltitkolni amit az ember érez a saját anyja iránt? Illúzió kergetés jobb?
Nem értem az embereket.

Gyűlölök hazudni, gyűlölöm a titkokat, gyűlölöm ha hülyét csinálnak belőlem, gyűlölöm az igazságtalanságot,gyűlölöm, hogy az emberekben nincs kitartás és összefogás, gyűlölöm, hogy családon belül is teher a másik vagy egy unoka.

Hogy mi volt a fejemhez vágás?
1.)    Mit képzelek én,hogy három gyerekes anyaként bulizni járok néha barátnőimmel? Ennek az lett a folyománya,hogy kurva vagyok.Hát akkor az vagyok.Bár soha nem árultam a testem,de ha ő így gondolja hát  gondolja az én lelkem tiszta.De mért ne kapcsolódhatnék ki néha a barátnőimmel? Megvetendő hogy szeretek táncolni? Megvetendő ha kiöltözök? Hát akkor így fogok meghalni.
2.)    Mit képzelek én,hogy rátukmálom az unokát és a lizingelt unokákat.Jahhhh, hogy ez rátukmálás. Anyósom szerint ő majd eldönti mikor akar mama lenni.Tényleg erről kell, hogy szóljon a mai világban?Van két dédi mama is akiknek soha nem volt teher az unoka,ez hogy lehet?Szóval én ezt másképp gondolom.
A gyerek nem játékbaba,amihez ha nincs kedve akkor a polcra teszi a nagymama. Lehet a teljes felelősség rajtam van mert én anya vagyok,de egy nagymama vagy legyen teljesen nagymama vagy sehogy.Én így gondolom.
3.)   Mit képzelek én hogy telebeszélem egy szem kisfia fejét....én egy szarkavaró vagyok.hm...

Tanulság: apám azt mondta anno "Ne szólj szám nem fáj fejem...." -egyszer az életbe talán meg is fogadom
Folyománya: Titok hátán titok,hazugság hátán hazugság

Következtetés: Teljesen mindegy milyen vagyok akkor is rossz vagyok.

Tényleg ennyire rossz lennék?Azt hittem nem. Hogy mért is?Na ez már egy másik gondolat menet lesz.



:-)







                             ŐSZINTESÉG-ÁTOK


A mai napom túl őszintére sikerült ezáltal begyűjtöttem még egy embert aki utál, mert nem lát az orránál tovább.
ANYÓS
Komolyan gondolkodom hogy a mai világ már nem olyan mint régen volt. Az embereknek már teher a család, az unoka.....főleg ha még lizingelt unoka is van.
Ezt bizonyítja évek óta folytatott küzdelmem jelenlegi anyósommal. Furcsa egy nő,szerintem annyira megkeseredett,hogy már a jóban is a rosszat látja. Kár. Sose leszek neki igazi meny jelölt, mert én kimerem nyitni a számat és őszinte vagyok. Persze nem ő az egyetlen akinek valós rideg tények nem tetszenek.
Talán a nagy őszinte szám teszi,hogy mindenhol belém rúgnak,é>s kihasználnak.
Amikor egy anyós elkezd különbséget tenni saját és lizingelt unokák között az késforgatás egy anyának - legalább is nekem.
A harcunk két és fél éve kezdődött. Mikor egy szem kicsi fiával egymásba szerettünk. A probléma ott kezdődött, hogy nekem már két gyerekem volt. Ezt sose fogja tudni elfogadni az anyja. Afelől nincs kétségem, hogy szereti őket.Bár ez most hétvégén igen megingott bennem,mikor kijelentette hogy csak a kisunokáját vigyük le hozzájuk hétvégére a másik kettő maradjon itthon. Na ez az utolsó csepp volt a pohárba nekem.
Nem élünk könnyen, drága szerelmem exfeleségtől hozott tetemes adósságát visszük már két és fél éve magunkkal és még két év hátra van. Persze az ő családja szerint ebben is én vagyok a hibás, hogy hát tudtam  mért vállaltam be. Hm nem tudtam hogy a szerelem az pénzhez kötött....

A segítségért való kiáltásunkat ő úgy fogja fel hogy hát mit képzelek én hogy majd ők pénzelnek...elgondolkodtató. Igazi anyós jelölt......
Nem értem mivel nekem a nagyszüleim azaz gyerekeimnek dédiei segítenek ki így ki úgy van aki egy meleg ebéddel van aki kedves szavakkal-mindenki erejéből. Értékelem is és talán ebből kiindulva mertem én gondolni hogy hát nem a gyerek tehet arról hogy az apjának exfeleségtől hiteltartozásai maradtak, és némi családi összefogással talán azt a mínusz 70 ezer ft-ot sikerül betömni.
Tudom sokan élnek rossz anyagi körülmények között mint ahogy mi is,de régen volt családi összefogás. Hol van ez már? Már családon belül is átgázolnak az emberek egymáson.Sajnos.
Mai napra következtetés nem számíthatsz csak magadra.
Köszönöm hogy elolvastatok .

Véleményeket szívesen veszem.

Kedves olvasó!

Azóta nagyjából sikerült megbeszélni a félreértést és remélem a békülési állapot sokáig fog tartani.Mindenesetre bennem sok minden megingott.
" A barátság aranyfonál, ha elszakad meglehet kötni,de a csomó megmarad." -Tartja a mondás.
Én megtudok bocsájtani de egy ideig ez biztos bennem lesz.Talán másképp fogom eztán tenni a dolgokat. Megvárom míg ő szeretne bármit is,talán akkor másképp alakul.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)